Szereposztás
Siess élni!
- monológ két hangra -
„Még a gondolatát is gyűlölöm annak, hogy középszerű legyek…”
Sylvia Plath a múlt század második felének egyik legtitokzatosabb írója. Életét átszőtték az eltúlzott reakciók, irreális elvárások. Az ebből fakadó érzékenység teszi írásait átélhetővé azok számára is, akik, köszönik szépen, kellemesen elvannak öngyilkossági hajlam, depresszió nélkül is.
A Siess élni! nem csupán egy interpretáció Sylvia Plath Naplójából. Sokkal inkább két fiatal lány sorsának az útkeresztezése, egy találkozás, vallomás, párbeszéd. Lehet-e a műalkotás a saját életünk? Lehetünk-e egyszerre művészek, és megelégedett feleségek? Írók és anyák? Lehetünk-e boldogok? Kiélhetjük-e azokat a vágyakat, amik hajtanak minket, vagy elfojtva azokat, kikerülhető-e a mélység csábítása… Sylvia Plath nem tudta elfogadni az életet, beletört. De az, ahogy mindezt megélte irodalommá vált, adni tudott vele – és én ezt az adni tudást szeretném továbbörökíteni az előadással.