<
Mai előadások
19:00 - Nagyszínpad
A király beszéde
Bérletszünet
Holnapi előadások
Nincs előadás
>
Fejléc

De ki a csoda az a Pán Péter?

2011. 09. 29. 20:04| 1658 olvasás | Kategória: Interjúk Szerző: Szemerédi Fanni
Kép

Erre keresi a választ Kelemen József az általa vezetett indiánkalózgyerekhad élén augusztus óta. És valljuk be, nincs könnyű dolguk ebben a sokingerű világban, ami körülvesz minket. „A mai gyerekek nem csak azokat a meséket, azt a mesehagyományt ismerik, amit mi annak idején, hanem a Csipkerózsika és a Hamupipőke mellett a Csillagok háborúját, a Harry Pottert, a számítógépes játékok hőseit. Ez mind egyszerre él a fejükben. Nem tesznek különbséget színház, rajzfilm, számítógép között: ha valami megfogja őket, mert izgalmas vagy vicces, vagy félelmetes, akkor azt érdekesnek találják."  - mondja a rendező a bemutató előtt néhány nappal.

- Mekkora gyerekeknek szól Pán Péter története?

- Több korosztálynak, sőt a felnőtteknek is szól a történet, és minden korosztály mást szed ki magának belőle. Az óvodások figyelme például egyrészt rövidebb távon működik, körül-belül húsz percig tudnak koncentráltan figyelni. Tehát ők többször elhagyják a történetet, aztán visszatérnek hozzá. Nekik az a fontos, hogy a figyelmüket elkapja egy-egy izgalmasabb pillanat, egy új látvány, egy poén, valami váratlan esemény: a harc, a repülés, a krokodil, vagy a kalózok. A nagyobbak számára ez a történet arról szól, hogy egyszer fel kell nőni, és felelősséget kell vállalni bizonyos helyzetekben - ez az, amit Pán Péter nem akar. De az ő útja valahol egy zsákutca. Már a hat-nyolc évesek életében is vannak olyan egészen kicsi dolgok, amikért felelősséget kell vállalniuk. Minden kornak megvan a maga felelősség-szintje, ami az idővel változik, attól kezdve, hogy egy gyereknek be kell pakolni másnapra az iskolatáskáját, odáig, hogy felnőve majd a saját gyerekeiről kell gondoskodnia. Ami a legkisebbeknek is nagyon ismerős lehet az előadásból, az a Darling család otthona; az otthon, a gyerekszoba világa, a családi élet: este a lefekvés, a mindennapok szertartásai. Aztán a történet során egy másik világba kerülnek.

- A látványvilág megtervezésénél milyen ötletek mentén gondolkodtatok?

- A mai gyerekek nem csak azokat a meséket, azt a mesehagyományt ismerik, amit mi annak idején, hanem a Csipkerózsika és a Hamupipőke mellett a Csillagok háborúját, a Harry Pottert, a számítógépes játékok hőseit. Ez mind egyszerre él a fejükben. Nem tesznek különbséget színház, rajzfilm, számítógép között: ha valami megfogja őket, mert izgalmas vagy vicces, vagy félelmetes, akkor azt érdekesnek találják. Ha nem is versenyről van szó - mert nem kell a színháznak versenyeznie a filmes látványvilággal -, de a mai gyerekek ebben élnek. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni a színházban sem. A Pán Péter-történetet ismerik a Disney rajzfilmből, készült belőle néhány nagyjátékfilm is. Így a fejükben már kialakult egy kép arról, hogy milyen Pán Péter, milyen Wendy és a többiek. Vannak már befogadói elvárásaik. A fiaimnak például evidens volt, hogy az egyik kalóz, Smee egy öregember. Mert a rajzfilmen és a filmben az volt. Ezeket az elvárásokat csak akkor lehet jól kezelni, ha egy másfajta, de ugyanolyan erejű világot kínálsz fel nekik. A díszlettervezővel, Cziegler Balázzsal, és a jelmeztervező Cselényi Nórával azon gondolkodtunk az elején, hogy milyen lehet Sohaország. Milyen lehet az a másik dimenzió, az a másik világ, ahova a gyerekek elvágynak innen a földről. Sokszor ábrázolják Sohaországot egy pálmafákkal teli "kincses szigetnek", ahol kalózok, meg indiánok élnek. Mi úgy gondoltuk, hogy ha ez egy másik dimenzió, akkor legyen egy másik bolygó. Így tulajdonképpen a gyerekeknek el kell hagyniuk a Földet, hogy egy olyan helyre repülhessenek, aminek megvannak az ittenitől különböző szabályai.

- Kicsoda Pán Péter?

- Egy Puck-figura. A csínyeket kieszelő, szabad, örökmozgó kobold. De másrészről egy olyan gyerek, aki örökké gyerek akar maradni, miközben soha nem volt igazán az. Igazából nem is tudja, milyen gyereknek lenni, hiszen megszökött a családjától, és mikor vissza akart volna menni, csukva találta az ablakot, elfelejtették. Ezért gondolja azt, hogy a felnőttek soha nem figyelnek oda, mindig csak rohannak, és ő nem akar ilyen lenni, ha felnő. Inkább soha nem nő fel. Ez a felelősséghárítás azonban nem járható út. Csak könnyebb, mint azt mondani: "felnövök, és én más leszek, másképp fogom csinálni, mint a szüleim". Ezzel az elmeneküléssel ő kimarad a gyerekkor fázisaiból, nem fejlődnek ki benne a gyerekség különböző attribútumai: milyen gyereknek lenni az anya mellett, milyen az apa mellett, milyen találkozni egy lánnyal. A szabadságot hirdeti, az örök játékot, de közben fájdalmasan vágyik a család-élményre, ami neki nem adatott meg. Az ő apa-figurája Hook, az ő család-mintája az indiánok és a kalózok közössége. Nem csoda, hogy az Elveszett fiúk harcosokká lesznek. Csak ez a minta van előttük. A többi fiú és Wendy azonban másképp dönt: visszatérnek az életbe, nem akarják megállítani az időt. Élni akarnak. A múló időben. Végig akarnak menni az úton. Az 'örökké gyereknek maradni' számukra nem egy állapot konzerválását jelenti, hanem azt, hogy megpróbálják megőrizni felnőtt korukban a kíváncsiságot, a játékosságot, a szépséget. Ők érzik, hogy a felnőttekben meg lehet bízni, mert szeretetet és biztonságot kapnak tőlük. Ezeket a nehéz kérdéseket a musical távolról érinti csak. De tudnunk kell, hogy a szabad, bolondos, vagány Pán Péter miről mondott le, mikor Sohaország mellett döntött.

- Mennyiben meghatározó, ha egy történet az angolszász kultúrából érkezik?

- A mai gyerekek világa multikulturális, de megérződik, hogy melyik történet az, ami régóta része a mesei hagyománynak, és mi az, ami új benne. Pán Péter az angolszász mesevilág alakja, a darab zenéje pedig az amerikai musicalek, rajzfilmek világát idézi. A magyar mesekultúrában nem olyan rég jelent meg az elveszett fiú figurája. Nem volt hasonló hősünk. És nincs is megfelelője. Mi a magyar népmesék és a Grimm-mesék hősein nőttünk fel. Mikor a Pán Péter prózai változatát bemutatták a Csikyben 1985-ben, nem aratott a gyerekek körében akkora átütő sikert, amekkorára számítottak. Talán akkor még nem tudtak annyira mit kezdeni ezzel a figurával a gyerekek.

- Mit tartasz ma a gyerekelőadások feladatának, lényegének?

- Hogy minél gazdagabb világot ismertessen meg a kicsikkel. Hogy megmutassa a srácoknak, merrefelé kéne menni, hogyan is kéne, lehetne élni: hogy követhető mintákat ajánljon. És mindezt nem didaktikus eszközökkel, direkten, hanem finomabb formában. Közben persze úgy, hogy ők meg jól szórakoznak, izgulnak, kacarásznak.

- Mi volt a Te első színházélményed?

- Kiskoromban nem nagyon jártam színházba, csak mikor már nagyobb lettem, akkor viszont már felnőtt előadásokra.

- Nagy kritikusaid az öt és nyolc éves fiaid: segítséget jelentenek?

- Megnézik a gyerekdarabjaimat, és elmondják a véleményüket. Munka közben a próbaidőszak alatt is sokszor jutnak eszembe. Loptam már tőlük szófordulatokat is (nevet). Néha magamban azt gondolom, nekik ajánlom az előadást.

- Milyen ennyi gyerekkel és egy kutyával dolgozni?

- Nehéz (nevet). Nekik a buli-része a lényeg. Amikor a munka unalmasabb része jön, amikor ismételni kell, mert visszamegyünk, meg várakozni kell a jelenetre, meg gyakorolni kell, az már egy nehezebb dolog. Fegyelem, koncentráció kell hozzá. A történet szerint 11-12 éves fiúkról van szó. Nálunk a kiválogatott gyerekek és a színház fiatal színészei alkotnak egy csapatot. A gyakorlat azt mutatja, hogy a különböző korú srácok jól tudnak együtt működni.

- Mi az, ami tovább él a híres Kaposvár-jelenség örökségéből a gyerekdarabok tekintetében?

- Itt soha nem maradék energiából, maradék figyelemmel készültek a gyerekdarabok. Odafigyeltünk, hogy mi kerül a gyerekek elé. Ahogyan most is nagyon komolyan vesszük egy-egy gyerekdarab létrehozását: minden erőnkkel és figyelmünkkel az igényes munkára törekszünk. A Pán Péter nagy kihívás, igyekszünk megfelelni neki.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráció

Közérdekű adatok | Próbatábla

támogatóink

NKA

Emberi erőforrások minisztériuma

Kapos televízió

Most médiacsoport
Kaposvári Egyetem

Compass

Libri 90 decibel projekt